|
Álmodtam egy világot
Álmodtam egy világot,
melyben nem éreztem súlyát,
sem időnek, sem gondoknak,
sem az elmúlásnak.
Álmodtam egy világot,
melyben benne voltál,
álmodtam egy nagy csodát,
melyben te voltál odaát.
Tiszta fényben láttalak,
mint még sohasem,
fehér fényben tündököltél,
fényed felém küldted.
Hívtál-hívtál, hívogattál,
elindulni nem mertem.
Oly vidékre invitáltál,
melyben élet nincsen,
oly vidéken képtelen
lennék az igaz életre.
Megálmodott világomat
rögtön ott is hagytam,
inkább küzdök az idővel,
no meg a gondokkal.
Ám világom színeit
sosem adnám oda,
megmarad a lelkemben
a megálmodott csoda.
Vissza a fő oldalra
| |